A legutóbbi átfogó Kbt. módosítás eredményeképpen a kizáró okok 2021. január 1-ével jelentős módosításon estek át, amelynek következtében nagyobb mozgásteret kaptak az ajánlatkérők egyes kizáró okok alkalmazása körében. A kizáró okok felülvizsgálatát az indokolta, hogy az Európai Bíróság legfrissebb ítélkezési gyakorlata értelmében az arányosság elvének bizonyos kizáró okok alkalmazásakor csak az felel meg, ha a kizárás alapjául szolgáló körülmények az ajánlatkérő mérlegelésétől függően vezethetnek kizáráshoz, azaz az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy az elkövetett kötelességszegés mennyiben vonja kétségbe az érintett gazdasági szereplő megbízhatóságát.

Minderre figyelemmel a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja szerinti kizáró okok akként módosultak, hogy ha az érintett okok miatt egy gazdasági szereplő egy korábbi közbeszerzési eljárásból kizárásra került, és az ügyben jogorvoslatra nem került sor, akkor az ajánlatkérő jogosult a kizárás okai súlyosságának mérlegelésére.

Ennek értelmében tehát a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett — a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki.

Ugyanígy a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja esetében szintén nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akinek vonatkozásában az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki.

A mérlegelés keretében az ajánlatkérő a gazdasági szereplőt akkor zárhatja ki, ha alapos oka van arra, hogy megkérdőjelezze annak megbízhatóságát. Ezt az adott esett körülményei fényében kell mérlegelni. A kizárások körülményeiről a Közbeszerzési Hatóság ad tájékoztatást az EKR-ben az ajánlatkérők adatszolgáltatása alapján. Amennyiben azonban a kizárás jogszerűségét a KDB vagy a bíróság jogorvoslati eljárás során megerősíti, akkor az ajánlatkérő továbbra is köteles kizárni az ajánlattevőt.

Előzőeken túl, a Kbt. 62. § (1a) bekezdése bevezeti azt az irányelvi lehetőséget, amely szerint a végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt lévő ajánlattevőt nem kell kizárni a közbeszerzési eljárásból olyan esetben, ha megállapítható, hogy a vállalkozás képes a szerződés teljesítésére. Ennek a rendelkezésnek különösen az árubeszerzések esetében lesz jelentősége, mivel ezek tipikusan rövid határidejű szerződések, amelyek bevételétől így az ajánlattevő nem esik el, amely körülmény hitelezői oldalról is előnyös lehet.

A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a Kbt. 62. § (1) bekezdés g), valamint p-q) pontjai szerinti kizáró okokat. Változtak a fakultatív kizáró okok szabályai is, így vélhetőleg nagyobb tered adva azok alkalmazásának.

2021. január 12.

(folytatása következik)

Az Országgyűlés kedden fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását. A módosítás számos ponton érinti a korábbi eljárási szabályokat, így például a bírálatra és értékelésre vonatkozó rendelkezéseket, a kizáró okokat, az alkalmassági követelményeket, valamint az ajánlati kötöttséget. A módosító rendelkezések másik csoportjának célja, hogy megteremtse az összhangot a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény, és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény között.

Számos új részletszabály nem titkolt célja, hogy könnyítse az eljárások lebonyolítását, így például a jövőben az előzetes piaci konzultációra már az EKR felületén is lehetőség lesz, illetve ugyanitt mód nyílik az iratbetekintés biztosítására is. Ugyancsak új rendelkezés, hogy az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében „alapos” kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében, így várhatóan szélesebb körben kell számítani az ajánlatevőknek az erre irányuló ajánlatkérői elvárásokra. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor az ezekhez kapcsolódó igazolások benyújtása egy időben kérhető. Ennek tipikus esete a szakemberek többlet tapasztalatának értékelése, amikor az értékelés csak olyan esetben végezhető el megfelelően, ha az értékeléshez az érintett szakember teljes tapasztalata – alkalmasságot igazoló alap tapasztalat és többlet tapasztalat – bemutatásra kerül.

Több rendelkezés is az eljárások elhúzódásának megakadályozását célozza, kérdés, hogy ezek mennyiben állják ki az idő próbáját a gyakorlatban. Így például a módosítás a Kbt. által megengedett harminc, illetve hatvan napos ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozóan arra tesz javaslatot, hogy ezt követően – beleértve az esetleges jogorvoslati eljárások időtartamát is – száznyolcvan napnál hosszabb időszakra csak abban az esetben nyúlhat az ajánlatok bírálata, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő fenntartja ajánlatát.

A közös ajánlattétel kapcsán is új szabályok lépnek majd hatályba, így bizonyos esetekben az eljárás során változhat a közös ajánlattevők személye. Módosulnak a kizáró okokra, és az öntisztázásra irányadó szabályok is, illetve jelentősek a változások az ajánlatkérők közzétételi kötelezettsége vonatkozásában is. Az egyes részletszabályokat érintő változásokkal témakörönként külön cikkben foglalkozunk.

Még részletesebb információkra van szüksége azonnal?

Egy csomó kérdése van?

LEGYEN AZ ELŐFIZETŐNK, ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE VÁLASZT KAP!

Ha 2020. december 15-ig megrendeli bármelyik szolgáltatásunkat, megküldjük önnek legújabb kiadványunkat, amely a Kbt. korábbi szövegét és a most hatályba lépő módosítást tükrös szerkezetben tartalmazza, így biztosan tudni fogja a legújabb változásokat!

TÁJÉKOZÓDOM!