Nagyobb ajánlatkérői mozgástér a kizáró okok terén a Kbt. módosítás következtében I.

A legutóbbi átfogó Kbt. módosítás eredményeképpen a kizáró okok 2021. január 1-ével jelentős módosításon estek át, amelynek következtében nagyobb mozgásteret kaptak az ajánlatkérők egyes kizáró okok alkalmazása körében. A kizáró okok felülvizsgálatát az indokolta, hogy az Európai Bíróság legfrissebb ítélkezési gyakorlata értelmében az arányosság elvének bizonyos kizáró okok alkalmazásakor csak az felel meg, ha a kizárás alapjául szolgáló körülmények az ajánlatkérő mérlegelésétől függően vezethetnek kizáráshoz, azaz az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy az elkövetett kötelességszegés mennyiben vonja kétségbe az érintett gazdasági szereplő megbízhatóságát.

 

Minderre figyelemmel a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja szerinti kizáró okok akként módosultak, hogy ha az érintett okok miatt egy gazdasági szereplő egy korábbi közbeszerzési eljárásból kizárásra került, és az ügyben jogorvoslatra nem került sor, akkor az ajánlatkérő jogosult a kizárás okai súlyosságának mérlegelésére.

 

Ennek értelmében tehát a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett — a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki.

 

Ugyanígy a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja esetében szintén nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akinek vonatkozásában az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki.

 

A mérlegelés keretében az ajánlatkérő a gazdasági szereplőt akkor zárhatja ki, ha alapos oka van arra, hogy megkérdőjelezze annak megbízhatóságát. Ezt az adott esett körülményei fényében kell mérlegelni. A kizárások körülményeiről a Közbeszerzési Hatóság ad tájékoztatást az EKR-ben az ajánlatkérők adatszolgáltatása alapján. Amennyiben azonban a kizárás jogszerűségét a KDB vagy a bíróság jogorvoslati eljárás során megerősíti, akkor az ajánlatkérő továbbra is köteles kizárni az ajánlattevőt.

 

Előzőeken túl, a Kbt. 62. § (1a) bekezdése bevezeti azt az irányelvi lehetőséget, amely szerint a végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt lévő ajánlattevőt nem kell kizárni a közbeszerzési eljárásból olyan esetben, ha megállapítható, hogy a vállalkozás képes a szerződés teljesítésére. Ennek a rendelkezésnek különösen az árubeszerzések esetében lesz jelentősége, mivel ezek tipikusan rövid határidejű szerződések, amelyek bevételétől így az ajánlattevő nem esik el, amely körülmény hitelezői oldalról is előnyös lehet.

 

A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a Kbt. 62. § (1) bekezdés g), valamint p-q) pontjai szerinti kizáró okokat. Változtak a fakultatív kizáró okok szabályai is, így vélhetőleg nagyobb tered adva azok alkalmazásának.

 

  1. január 12.

(folytatása következik)