Decemberben számottevően módosul a közbeszerzési törvény
Az Országgyűlés kedden fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását. A módosítás számos ponton érinti a korábbi eljárási szabályokat, így például a bírálatra és értékelésre vonatkozó rendelkezéseket, a kizáró okokat, az alkalmassági követelményeket, valamint az ajánlati kötöttséget. A módosító rendelkezések másik csoportjának célja, hogy megteremtse az összhangot a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény, és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény között.
Számos új részletszabály nem titkolt célja, hogy könnyítse az eljárások lebonyolítását, így például a jövőben az előzetes piaci konzultációra már az EKR felületén is lehetőség lesz, illetve ugyanitt mód nyílik az iratbetekintés biztosítására is. Ugyancsak új rendelkezés, hogy az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében „alapos” kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében, így várhatóan szélesebb körben kell számítani az ajánlatevőknek az erre irányuló ajánlatkérői elvárásokra. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor az ezekhez kapcsolódó igazolások benyújtása egy időben kérhető. Ennek tipikus esete a szakemberek többlet tapasztalatának értékelése, amikor az értékelés csak olyan esetben végezhető el megfelelően, ha az értékeléshez az érintett szakember teljes tapasztalata – alkalmasságot igazoló alap tapasztalat és többlet tapasztalat – bemutatásra kerül.
Több rendelkezés is az eljárások elhúzódásának megakadályozását célozza, kérdés, hogy ezek mennyiben állják ki az idő próbáját a gyakorlatban. Így például a módosítás a Kbt. által megengedett harminc, illetve hatvan napos ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozóan arra tesz javaslatot, hogy ezt követően – beleértve az esetleges jogorvoslati eljárások időtartamát is – száznyolcvan napnál hosszabb időszakra csak abban az esetben nyúlhat az ajánlatok bírálata, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő fenntartja ajánlatát.
A közös ajánlattétel kapcsán is új szabályok lépnek majd hatályba, így bizonyos esetekben az eljárás során változhat a közös ajánlattevők személye. Módosulnak a kizáró okokra, és az öntisztázásra irányadó szabályok is, illetve jelentősek a változások az ajánlatkérők közzétételi kötelezettsége vonatkozásában is. Az egyes részletszabályokat érintő változásokkal témakörönként külön cikkben foglalkozunk.
Még részletesebb információkra van szüksége azonnal?
Egy csomó kérdése van?
LEGYEN AZ ELŐFIZETŐNK, ÉS MINDEN KÉRDÉSÉRE VÁLASZT KAP!
Ha 2020. december 15-ig megrendeli bármelyik szolgáltatásunkat, megküldjük önnek legújabb kiadványunkat, amely a Kbt. korábbi szövegét és a most hatályba lépő módosítást tükrös szerkezetben tartalmazza, így biztosan tudni fogja a legújabb változásokat!
