A BREXIT és a közbeszerzések
Amint az köztudomású, az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ennek következtében tehát hivatalosan nem uniós ország többé, és nem vesz részt az uniós döntéshozatalban. Az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, a kilépésről rendelkező megállapodás lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy 2020. december 31-ig átmeneti időszakot alkalmazzanak. Az átmeneti időszaknak komoly jelentősége van az áruk és szolgáltatások, valamint a munkaerő szabad mozgása kapcsán, és nagy terjedelmű intézkedéscsomag látott már napvilágot számos területen, ide értve különösen a vám- és adóügyi szabályokat. Van azonban az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának egy olyan vetülete, amelyre nézve a BREXIT komoly hatást fog gyakorolni, ám mintha nem nagyon foglalkoznának vele, ez pedig a közbeszerzések helyzete. Jelenleg ebből a szempontból az átmeneti rendelkezések rendezik az Egyesült Királyságból származó áruk és szolgáltatások sorsát, 2021. január 1-től azonban nem jár számukra a nemzeti elbánás alapelve. Miért van ennek jelentősége?
Összhangban a mögöttes irányelvi rendelkezésekkel a Kbt. 2. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen áruk – és szolgáltatások – nem zárhatóak ki joghatályosan egy közbeszerzési eljárásban. A Kbt. további rendelkezései értelmében az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. És itt a probléma. Jelenleg annyira új helyzetet teremtett a BREXIT, hogy még nincs az Egyesült Királyság új státuszát rendező nemzetközi megállapodás a közbeszerzések terén, és a kiválásról szóló tanácsi határozat is csak az Egyesült Királyság azon szándékát rögzíti, hogy a jövőben csatlakozni kíván a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásához (GPA). Persze a határozat kimondja azt is, hogy a feleknek a közös érdekű területeken – kulcsfontosságú biztonsági érdekeik védelmére vonatkozó belső szabályaik sérelme nélkül – a GPA keretében vállalt kötelezettségeken túlmenően is lehetőségeket kell biztosítaniuk egymás számára közbeszerzési piacaikon. Ez azonban egy minden konkrétumot nélkülöző gumiszabály, amit sokféleképpen lehet értelmezni.
Jelenlegi ismereteink szerint tehát a helyzet 2021. január 1-től rendezetlen, hacsak nem kerül addig aláírásra a GPA megállapodáshoz történő csatlakozás, de ez is csak a GPA hatálya alá tartozó áruk esetében rendezné a dolgokat, így vélhetőleg a teljes körűség érdekében további nemzetközi megállapodások megkötése lesz szükséges a közbeszerzések terén.
