A bírálóbizottság szabályszerű működése
A Kbt. 27. § (3) bekezdése rögzíti azokat a követelményeket, amelyeknek az ajánlatkérőnek meg kell felelnie az eljárás lebonyolítása során. A közbeszerzési, szakmai, és pénzügyi szakértelem mellett a jogi szakértelem szükségességét is megköveteli, ugyanakkor a bírálóbizottság létszáma vonatkozásában továbbra is a minimális három személyt követeli meg, ez persze nem zárja ki a népesebb számú bizottság működését. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet többletkövetelményeket határoz meg a bírálóbizottság vonatkozásában, ennek megfelelően építési beruházás esetén a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése alkalmazásában a beszerzés tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget a fenti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az említett szakértelemmel rendelkezik, és ez a személy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vesz.
A Kbt. 27. § (4) bekezdése szabályozza, hogy az ajánlatkérő mely döntéseit megelőzően kell bírálóbizottságnak eljárnia és a döntést meghozó személy vagy testület számára döntési javaslatot készítenie. A jogalkotó szándéka szerint a bírálóbizottságnak csak az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti értékelésére, valamint érvénytelenségének megállapítására kell döntési javaslatot készítenie, természetesen írásban. A hiánypótlás, felvilágosítás kérésére, vagy árindokolás kérésére nem szükséges, hogy bírálóbizottsági előkészítés történjen. Ugyanakkor természetesen az ajánlatkérőnek a jogszabály által kötelezően előírt esetkörön kívül is lehetősége van, hogy bírálóbizottságot hívjon össze a döntések előkészítésére. Az eljárások részvételi szakaszában meghozandó döntések előkészítése vagy a hiánypótlási felszólítás megküldését megelőzően a hiányok megállapítása így szintén lehet az ajánlatkérő által felállított bírálóbizottság feladata, amely egyéb feladatokat az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatban rögzíthet. Amennyiben a Kbt. 69. § (2) szerinti eljárási cselekményeket követően van érvénytelen ajánlat, és az érvénytelenség kihatással van az első helyezettre, úgy közbenső bírálóbizottsági ülés megtartása is szükséges, ahol megállapításra kerül az érvénytelenség, majd erről a döntéshozó döntést hoz, és csak ezt követően lehet az új rangsor alapján az első helyezettet felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolások benyújtására.
A bírálóbizottsági jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a jegyzőkönyv keltének helyét és idejét,
- az eljárás tárgyát,
- az eljárási cselekményt, amelyről a jegyzőkönyv készült,
- az eljárási cselekmény során történt eseményeket,
- a jelenlévőket (megfelelő a csatolt jelenléti ív is),
- a jegyzőkönyv készítő (szükség szerint hitelesítő) aláírását, a FAKSZ ellenjegyzést,
- illetve, hogy az egyes tagok milyen „minőségben” vannak jelen: szavazati joggal vagy tanácskozási joggal.
A bírálóbizottság gyakorlati működését leíró ügyrendi szabályokat az ajánlatkérőknek a közbeszerzési szabályzatukban kell rögzíteniük. Felelősségi oldalról, a döntéshozót nem köti a bírálóbizottság írásos javaslata, azonban amennyiben attól eltérően dönt, teljes mértékben egyedül viseli az ebből eredő felelősséget, azzal, hogy a részletszabályokat az ajánlatkérők közbeszerzési szabályzataikban kötelesek rögzíteni. A felelősség megállapítása szempontjából bír jelentőséggel, hogy testületi döntéshozatal esetén név szerinti szavazást kell alkalmazni, azaz ilyenkor a testületi ülésről készült jegyzőkönyvnek az egyes tagok szavazatát név szerint kell tartalmaznia.
