Az életciklusköltség-számítás a közbeszerzési eljárásokban
Az uniós közbeszerzési szabályok 2012-ben indult modernizációja során kiemelt célkitűzés volt a közbeszerzések stratégiai használatának további előmozdítása. Az Európai Unió Bíróságának esetjoga megerősítette, hogy az életciklusköltség-számításra már a 2004-es irányelvek alapján is lehetősége volt az ajánlatkérőknek, az életciklusköltség-számítás alkalmazásának részletesebb szabályozása nyilvánvalóan a gyakorlat további terjedését segíti elő. Jelentős változás, hogy a 2014/24/EU irányelv az életciklus szemléletet erősítve az értékelési szempontok szerződés tárgyához kötöttségének követelményével összefüggésben rögzíti, hogy a tárgyhoz kötöttség fennáll, amennyiben azok a szerződés tárgyához bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek:
a) az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, rendelkezésre bocsátásának vagy forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy
b) közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak, még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés lényegéhez1.
A nyertes ajánlattevő kiválasztása körében a Kbt. 76. §-a a legalacsonyabb ár és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontok helyett minden esetben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását írja elő az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválaszthatja a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok alapján, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel. Az irányelvi rendelkezésekre figyelemmel az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok körében tehát lehetősége van figyelembe venni a közbeszerzés tárgyát képező áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklus költségeit. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a legalacsonyabb költség szempontját választja, vagy a legjobb ár-érték arány meghatározása során költség alapú értékelési szempontot is alkalmaz, a költséget életciklus-költség számítási módszer alkalmazásával is meghatározhatja.
Az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására2, ugyanakkor a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontként történő alkalmazását feltételhez köti, az ajánlatkérő csak akkor választhatja, ha igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja.
A 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 9. és 24. §-aiban kizárta a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontként történő alkalmazását tervezési és mérnöki szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében mind uniós, mind nemzeti eljárásrendben. A Kbt. ugyanakkor a legalacsonyabb költség szempont alkalmazását szélesebb körben teszi lehetővé, mint a legalacsonyabb ár szempont alkalmazását, hiszen a legalacsonyabb költség alapú döntés tervező és mérnök kiválasztása, illetve építési beruházás esetén is lehetséges. A Kbt. 90. § (6) bekezdése és 96. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetében sem értékelheti önmagában az árat, ezen eljárásfajták esetén kizárólag a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat az értékelés. A legalacsonyabb költség értékelési szempont alkalmazása esetén az ajánlatkérő az általa meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.
A Kbt. a költséghatékonysági módszerek közül kiemeli és részletesen szabályozza az életciklusköltség-számítási módszer alkalmazását definiálva az életciklus és az életciklusköltség fogalmát.
A Kbt. 78. §-a (1) bekezdése alapján amennyiben az ajánlatkérő az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás értékeléskor figyelembe vett költségét életciklusköltségszámítási módszer alkalmazásával kívánja meghatározni, ezt a tényt az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetnie. Az ajánlatkérőnek elegendő ugyanakkor a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, és az ajánlatkérő milyen módszert fog alkalmazni az életciklus-költségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.
1 2014/24/EU irányelv 67. cikk (3) bekezdés
2 Kbt. 76. § (5) bekezdése
2019.11.16.
