A zöld közbeszerzési szabályzatról
A Kbt. továbbra is fenntartja a közbeszerzési szabályzat készítésére vonatkozó kötelezettséget. A közbeszerzési szabályzat célja, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak minden vonatkozását átfogja, tulajdonképpen folyamatszabályozás, amelynek keretében meg kell határozni az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket is. Ez a követelmény az ajánlatkérő, valamint az ő oldalán eljáró személyek – vagy adott esetben szervezetek – érdekeit is szolgálja, egyértelművé téve a vállalt felelősséget. A törvény egyebekben az ajánlatkérőkre bízza, hogy e kötelezettségüknek milyen módon tesznek eleget, azt azonban egyértelművé teszi, hogy általános jellegű közbeszerzési szabályzat hiányában – illetve az attól való eltérés lehetősége esetében – az ajánlatkérőnek legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket.
A Kbt. 22. §-a azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az ajánlatkérő határozza meg az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket is. A Kbt. azonban azt egyértelművé teszi, hogy általános jellegű közbeszerzési szabályzat hiányában – illetve az attól való eltérés lehetősége esetében – az ajánlatkérőnek legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket. Mindenképpen rendelkezni szükséges a szabályzat hatályáról, oly módon, hogy a hatás- és feladatköröknek minden esetben összhangban kell lenniük a szervezet és működés egyéb dokumentumaival. Célszerű tartalma lehet a közbeszerzési szabályzatnak az alapfogalmakról szóló rendelkezés, amely megkönnyíti a szabályzat egységes, a Kbt.-vel összhangban történő értelmezését, ugyanakkor lehetővé teszi a szabályzat testre szabását az ajánlatkérői gyakorlat tekintetében.
Külön részt érdemel a közbeszerzési szabályzatban a közbeszerzések tervezése folyamatának rendezése, a belső eljárási rendhez igazítása, mivel ez tulajdonképpen a jogszerű közbeszerzések alfája és omegája. Ugyancsak ennyire jelentős a közbeszerzési eljárások lefolytatásának belső szabályozása, a felelősségi körök meghatározása, illetve a közbeszerzések ellenőrzése rendjének kialakítása. Hasonlóan szólni kell a szerződéskötési eljárás szabályozásáról, az aláírásra, ellenjegyzésre jogosultak körének megjelöléséről. Ezzel kapcsolatosan utalnunk kell az átláthatóság alapelvére, amelynek a szabályzatot is át kell hatnia. Ennek egyik új eleme, hogy a törvény értelmében az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. Minderre a közbeszerzési szabályzat megalkotása során figyelemmel kell lenni. Nagyon kevés közbeszerzési szabályzat tartalmaz iratmintákat, annak ellenére, hogy ez mindenképpen elősegíti az egységes gyakorlatot, és sok tekintetben megkönnyíti az eljárás lefolytatóinak dolgát.
A zöld közbeszerzési szabályzat a közbeszerzési szabályzat speciális változata, lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy rendszeresen, előre meghatározott belső rendszerben bonyolítson fenntartható, és zöld feltételeket tartalmazó közbeszerzési eljárásokat, illetve magának a zöld közbeszerzési szabályzat a létével prezentálni tudja környezettudatosságát. A zöld közbeszerzési szabályzat minden esetben az adott ajánlatkérő beszerzési igényeihez, belső szabályozási rendszeréhez igazodó módon kerül kialakításra annak érdekében, hogy rugalmasan tudjon igazodni az elvárásokhoz. A Magyar Közbeszerzési Intézet kutatásai szerint a zöld közbeszerzési szabályzattal rendelkező ajánlatkérők más téren is környezettudatosabban járnak el, és általános megítélésük is javul.
Egy zöld közbeszerzési szabályzat azonban csak akkor lehet sikeres, ha az adott ajánlatkérő beszerzési igényeihez, belső szabályozási rendszeréhez igazodó módon kerül kialakításra annak érdekében, hogy rugalmasan tudjon igazodni az elvárásokhoz. Figyelemmel arra, hogy a zöld közbeszerzési szabályzat minden esetben egyedi, és az ajánlatkérő igényeihez van szabva, semmiképpen sem eredményezi a beszerzések drágulását. A konkrét konstrukció minden esetben a fokozatosság elvét szem előtt tartva kerülhet kialakításra, az ajánlatkérő igényei szerint több, vagy csak néhány beszerzési tárgyra nézve.
Egyes ajánlatkérők a zöld közbeszerzési szabályzatot is meghaladóan juttatják érvényre a fenntarthatósági előírásokat a beszerzéseik során, függetlenül attól, hogy az eléri, avagy sem a a hatályos közbeszerzési értékhatárt. Az egyik legjobb példa erre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelyet tevékenységi köre is arra determinál, hogy a zöld szempontokat tartsa szem előtt. Az Alapítvány célja a magyar társadalom környezeti problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása, ennek érdekében az Alapítvány elsősorban klímavédelmi projekteket támogat. Az így támogatott szervezetek a Kbt. alapján, a támogatás összegének mértékétől függően, maguk is támogatott szervezetté válnak. Az Alapítvány a közbeszerzésekben érvényre juttatandó zöld szempontok alkalmazása érdekében ún. Fenntartható Beszerzési és Közbeszerzési Kézikönyvet hozott létre, amelyben az egyes jellemző beszerzési tárgyak vonatkozásában három szinten határozott meg szempontrendszert attól függően, hogy az adott konkrét eljárásban milyen mélységben van lehetőség a fenntarthatósági követelményrendszer beépítésére. Az Alapítvány nem csak a saját közbeszerzései kapcsán alkalmazza a zöld szempontokat, hanem az általa támogatott szervezetek vonatkozásában is segítséget nyújt a beszerzések zöldítésében.
20019.11.03.
