A jövő lehetséges jogfejlesztési irányai, a fenntartható közbeszerzésekről szóló kormányrendelet lehetőségei

A Kbt. törvény 198. § (1) bekezdés 10. pontjának értelmében a Kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat, a szociális, különösen foglalkoztatási és környezetvédelmi, fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját, ideértve a fenntartott közbeszerzés kötelező alkalmazása előírását is.

A jelen kötet megírásakor a zöld végrehajtási rendelet még előkészítés alatt sem áll, nem könnyű azonban a jogalkotó helyzete, hiszen nagy a szakmai várakozás ezzel a végrehajtási rendelettel szemben. A megalkotásával végre a megfelelő szabályozási szintre emelkedhetnek a fenntarthatósági szempontok alkalmazásának követelményei.

Általánosságban Magyarországon is pozitív trend figyelhető meg a zöld közbeszerzések elterjedésének terén, a fenntartható és zöld közbeszerzés oktatása megjelent a szakjogászi képzés tananyagában, legalábbis a PPKE Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézet tematikájában, egyre több közbeszerzési szakember van tisztában a zöld közbeszerzések fogalmával, és a Közbeszerzési Hatóság adatai alapján egyre több azon közbeszerzési szerződések száma, amelyben legalább egy alap zöld közbeszerzési követelmény került alkalmazásra, azonban ezen eljárások száma még mindig jelentősen elmarad más tagállamok hasonló szerződéseihez képest, ezért igen nagy segítség lenne a zöld végrehajtási rendelet megalkotása.

A hazai ajánlatkérők túlságosan bonyolultnak tartják a fenntarthatósági szempontok beépítését a közbeszerzési eljárásokba. Valóban, a zöld közbeszerzések érzékeny téma, kellő piacismeret és információ hiányában az ajánlatkérőt kellemetlen meglepetések érhetik. Ugyanakkor egy megfelelő szakértelemmel előkészített zöld közbeszerzési eljárással akár már az első alkalommal is jelentős megtakarítások érhetőek el a közszférában. Azért is nagyon fontos, hogy ennek tudatában legyenek az ajánlatkérők, mivel a zöld közbeszerzésekkel kapcsolatosan az egyik legfőbb ellenérv a költségek növekedése szokott lenni. Ennek kapcsán a legnagyobb probléma, hogy a kormányzati ajánlatkérők többsége egy költségvetési évre vállalhat csak kötelezettséget, ezzel szemben a a zöld közbeszerzések gyakori jellemzője, hogy az első évben valóban drágábbak, de hosszabb – 3-4 éves – távlatban nem kerülnek többe, sőt megtakarítások is elérhetőek általuk. A hazai közbeszerzési piacot az jellemzi, hogy az ajánlatkérők jobban szeretik, ha kifejezett jogszabályi rendelkezésekre tudják alapozni kiírásaikat, mivel így csökkenthető a jogorvoslati kockázat, nincs ez másként a fenntartható követelmények esetében sem. Hiába érhető el számos jó példa, gyakorlati útmutató magyar nyelven is, a zöld közbeszerzések alkalmazása inkább azon ajánlatkérők gyakorlatát jellemzik, akiket a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályok amúgy is köteleznek bizonyos mértékű fenntarthatósági előírások beépítésére a kiírásaikban. Minderre figyelemmel, annak ellenére, hogy a hatályos közbeszerzési szabályok széles körben teszik lehetővé a fenntarthatósági szempontok alkalmazását, valódi előrelépést egy kifejezetten a zöld közbeszerzések részletszabályait rendező végrehajtási rendelet megalkotása jelentene, amelyre nézve a hatályos Kbt. tartalmaz is felhatalmazást, már a kezdetektől fogva, de amelynek elkészítésére mindeddig nem került sor.

Tekintsük át melyek a lehetséges előnyök, eszközök, és hatások, amelyek elérhetőek a végrehajtási rendelet által.

• valós jogszabályi segítség az ajánlatkérőknek hogyan kell és lehet egyes termékek esetében a fenntarthatósági és zöld szempontokat alkalmazni;
• fenntartható és ökohatékony szempontok egyre nagyobb arányban történő megvalósulása;
• zöld gazdaság fejlődése, gazdaságélénkítés;
• a közelség elvének alkalmazásával a helyi KKV-ék előnyben részesítése.

Amint azt említettük, a zöld közbeszerzésekkel kapcsolatosan a legfőbb ellenérv a költségek növekedése szokott lenni. Ez azonban általában nem valós probléma, mivel a zöld közbeszerzések gyakori jellemzője, hogy az első évben valóban drágábbak, de hosszabb – 3-4 éves – távlatban nem kerülnek többe, sőt megtakarítások is elérhetőek általuk. Természetesen a fokozatosság minden esetben szükséges. Nem szükséges – és gyakran nem is célszerű –rögtön a legszigorúbb követelményrendszerek előírása. Kezdő lépésként elég például, ha az ajánlattevőktől megköveteljük az ISO 14001, vagy az EMAS meglétét, vagy például szerződésünkben arra kötelezzük, hogy ne a csúcsforgalmi időszakban szállítson, a bírálat során több pontot ítélünk oda annak az ajánlattevőnek, amelyik bizonyíthatóan kisebb környezetterhelés mellett szállít, vagy végzi a munkát. Mindezek az ajánlatevők viszonylag szélesebb köre által, nem túl nehezen teljesíthető feltételek, amelyek előírásával az ajánlatkérő demonstrálni tudja a fenntarthatóság melletti elkötelezettségét, ugyanakkor nem ró aránytalan terheket az ajánlattevőkre, és különösebb költségkihatása sincs az ajánlatkérőre nézve. Így egy idő után az ajánlattevőknek rá kell jönniük, hogy ha sikerrel akarnak indulni a közbeszerzési eljárásokon, akkor figyelemmel kell lenniük a zöld szempontokra, mert úgy nagyobb eséllyel pályázhatnak. Mindez jótékonyan hat a hazai zöld gazdaságra, és az ajánlatkérőknek sem jár többlet kiadással, mégis ösztönzőleg hat. Az ajánlattevő környezetvédelmi célú befektetései pedig a pályázat elnyerésével megtérülnek. Amikor pedig az első lépések meghozták eredményüket, akkor lehetséges a továbblépés, és további – a korábbiaknál szigorúbb – zöld követelmények beépítése, ugyancsak a fokozatosság elvének megfelelően.
Lényegi elvárás az új végrehajtási rendelettel szemben, hogy megfeleljen a környezeti integritás követelményének, amelynek kapcsán az egyik lényegi követelmény az egyes környezetvédelmi tárgyú jogszabályokkal kapcsolatos összhang megteremtése, illetve – tekintetbe véve az irányadó tagállami gyakorlatot – célszerű, ha ezek a környezetvédelmi vonatkozású kérdések egyetlen szervezet kezében futnak össze, amely szervezet típusát természetesen a tagállamok határozhatják meg. Ezen szervezet jogosítványai az egyes környezetvédelmi, zöld közbeszerzési kérdésekben eltérőek lehetnek, és a javaslattételtől, véleményezési jogtól egészen a kötelezésig terjedhetnek. Ma Magyarországon más minisztérium felel a közbeszerzésekért, és más minisztérium felelős a környezetügyért. Célszerű lenne egy közös pont, szervezet létrehozása, amely képes a különböző szempontok, elvárások integrálására, és a fenntarthatósági követelmények hatékony támogatására, vagy bármely megfelelő formában az információáramlás és felügyelet megteremtése a magyar közigazgatás szervezetrendszerében.
Ugyanígy számos olyan jogszabály van, amely környezetvédelmi kérdéseket szabályoz, ilyen módon hatással van a zöld közbeszerzésekre, de nagyon sok olyan jogszabály is létezik, amely tartalmában ugyan nem érint környezetvédelmi szempontokat, mégis lehetnek ilyen összefüggései. Fontos lenne, hogy az egyes kiemelt beruházások esetében a környezetvédelmi szempontok kellő hangsúlyt kapjanak, hiszen egy beruházás esetében, még a nem kifejezetten zöld szempontú beruházások esetében is, mindig vannak környezetvédelmi hatások, amivel számolni kell, a téma tehát nagyon sokrétű, és rendkívüli körültekintést igényel.

2020.01.25.