A koncessziók esetében alkalmazandó eljárási szabályok
A Kbt. Negyedik Része tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az építési és szolgáltatatási koncesszió megkötésére alkalmazandóak. A Negyedik Rész mellett az építési és szolgáltatási koncessziók odaítélésére is alkalmazandó a Kbt. Első Része, így az alapelvek, a beszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség hatálya, illetve az az alóli kivételek, az összeférhetetlenség, a nyilvánosságot szabályozó rendelkezések. Több esetben az Első Rész kifejezetten az építési és szolgáltatási koncessziókra vonatkozó sajátos szabályokat is rögzít, például a becsült érték kiszámítása és a törvény hatálya alóli kivételek – Kbt. 14. § – tekintetében. Előzőeken túl a Kbt. szerződésekre és jogorvoslatokra vonatkozó részei szintén relevánsak a koncessziók vonatkozásában is. A koncessziós beszerzési eljárás szabályait a törvény Negyedik Része egységesen szabályozza, az egyaránt irányadó a klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők esetében is. Ugyancsak azonosak az eljárási szabályok az uniós és nemzeti értékhatárok tekintetében, csak a közzététel külön jogszabályban foglalt szabályai térnek el. A jogalkotó szándéka szerint az egységes rendezést a szabályozás nagyfokú rugalmassága teszi lehetővé. A Kbt. 15. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő rendelkezés értelmében a Kbt. 3. mellékletében meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell e törvény szerint eljárnia.
Az ajánlatkérő tehát a koncessziós beszerzési eljárást szabadon alakítja ki a Kbt. Első és Negyedik Részében foglalt alapelvek és alapvető eljárási szabályok betartásával. A koncessziós eljárás egy vagy több szakaszból is állhat, az eljárást megindító felhívásban tájékoztatást kell adni az eljárás lebonyolításának menetéről, több szakaszból álló eljárás esetében az egyes szakaszok céljáról, valamint fel kell tüntetni a befejezés indikatív időpontját. Az eljárás menetére vonatkozó részletesebb tájékoztatást az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is meg lehet adni, ennek keretében egyértelmű tájékoztatást kell adni arról, hogy az ajánlattevőket az eljárás mely pontjától terheli ajánlati kötöttség. Ha az ajánlatkérő az eljárás során pontosítja az eljárás menetére vonatkozó információkat, erről az eljárásban szereplő minden gazdasági szereplőt értesíti, az eljárást megindító felhívásban foglalt alapvető információk vagy a közbeszerzési dokumentumokban közöltek változása esetén pedig a 119. § (3) bekezdése szerint módosítania kell az eljárást megindító felhívást. Az eljárást megindító felhívásra az eljárás menetétől függően, az ajánlatkérő által meghatározottak szerint kell ajánlatot vagy – ajánlatot nem tartalmazó, az ajánlatkérő által előírt tartalmú – részvételi jelentkezést benyújtani. A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezés és az ajánlat benyújtásához minden esetben megfelelő időt kell biztosítani. Az eljárást az EKR-en keresztül kell lebonyolítani.
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők műszaki-szakmai alkalmasságához, valamint pénzügyi-gazdasági helyzetéhez kapcsolódó alkalmassági feltételeket határoz meg. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata körében az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetve van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az egyes bírálati cselekmények sorrendjét, a bírálat menetét a törvény nem részletezi a közbeszerzési eljárásokhoz hasonló módon. Azt az eljárásnak megfelelően az ajánlatkérő maga alakíthatja ki, ennek keretében természetesen alkalmazhatja a közbeszerzési eljárásoknál szabályozott módot (az alkalmassági követelmények és kizáró okok körében előzetesen nyilatkozat alapján történő bírálat, majd a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőtől az igazolások megkövetelése) is. Nem ad szabadságot a törvény az ajánlatkérők számára újabb érvénytelenségi okok meghatározására. Csak a törvényben rögzített okokból van lehetőség az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására. Nagyobb rugalmasságot enged ugyanakkor a törvény az eredménytelenné nyilvánítás tekintetében, az eljárás ugyanis az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott esetekben is eredménytelenné nyilvánítható. Éppen a koncessziók bonyolultabb feltételrendszere, adott esetben az ajánlattevők általi finanszírozás költségeinek, a koncessziós szerződési modell gazdaságosságának nehezebb kiszámíthatósága indokolja, hogy az ajánlatkérő nagyobb szabadságot kapjon a szerződés megkötésétől való visszalépésre.
2020. január 06.
