A becsült érték és az anyagi fedezet összefüggései

A becsült értéket minden esetben a közbeszerzési eljárás megindításakor kell meghatározni. A Kbt. 4. § 23. pontja szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Az alábbiakban beszerzési tárgyanként tekintjük át a becsült érték megállapításának részletszabályait.

ÁRUBESZERZÉS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

1. Olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (ebben az esetben a több részből álló, illetve a több szerződés alapján teljesítendő beszerzés mindegyikét egybe kell számítani):	2. A rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
–határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás	– az előző naptári év során kötött azonos szerződés, illetőleg szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
– az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is	– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás
– határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa

SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

1. Olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat (ebben az esetben a több részből álló, illetve a több szerződés alapján teljesítendő beszerzés mindegyikét egybe kell számítani):	2. A rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:	4. Speciális szerződések esetén az alábbiakat kell figyelembe venni, mint becsült értéket:
– a határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás	– az előző naptári év során kötött azonos szerződés, illetőleg szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy	– biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat
– határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa	– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.	– banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat
		– a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat

A közbeszerzés becsült értékének a Kbt.-ben adott meghatározásából következően ez az érték nem azonosítható sem az eljárásban rendelkezésre álló anyagi fedezettel, sem a közbeszerzési eljárásban kialakított verseny eredményeként megtett ajánlati árakkal. Ennek kapcsán megemlítendő a D.301/9/2013. számú döntőbizottsági határozat, amelynek értelmében „a becsült érték meghatározását nem befolyásolja, hogy az ajánlatkérőnek az adott beszerzésre mennyi pénze van, ezért azokat egymással keverni, vagy közöttük azonosságot vonni nem lehet”.

Megjegyzendő továbbá, hogy sem a Kbt. rendelkezései, sem más jogszabályok nem tartalmaznak arra kötelező előírást, hogy ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásuk megindításakor a becsült érték összegének megfelelő ellenszolgáltatással kell rendelkezniük. A becsült értékből tehát nem következik az, hogy ajánlatkérőnek az ebbe a körbe eső ajánlati árakat tartalmazó ajánlatok esetén a közbeszerzési eljárását további feltételtől függetlenül eredményesnek lehet minősíteni. Az eredményessé nyilvánítás feltétele ugyanis, egyéb eseteken túlmenően az, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló tényleges anyagi fedezet összege elérje a nyertes ajánlati árának összegét. Ugyanakkor ebben a körben a törvény a korábbiaknál szigorúbb szabályokat határoz meg amikor kimondja, hogy az eljárást az anyagi fedezet elégtelen mértékére tekintettel csak akkor lehet eredménytelenné nyilvánítani, ha az ajánlatkérő a bontási eljárás során, az ajánlatok bontását megelőzően ismertette az anyagi fedezet rendelkezésre álló mértékét – amely eljárási cselekmény a Kbt. 68. § (4) bekezdése alapján a továbbiakban már nem kötelező – vagy az anyagi fedezet mértékét, tehát nem csak az irányadó becsült értéket, az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben az eljárás megindításakor előre rögzítette, tehát igazolni tudja. Ennek hiányában a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eredménytelenségi ok nem hivatkozható jogszerűen. Ugyanakkor az EKR óta ezeket az adatokat az automatikusan generált bontási jegyzőkönyv tartalmazza.

A becsült érték megállapítása szempontjából érdekes adalékokkal szolgálhat az Európai Bíróság C-271/08. sz. ügyben hozott ítélete szerint egyes önkormányzatok keretmegállapodásokat írtak alá munkáltatói nyugdíjszolgáltatás biztosítására egy vagy több szolgáltatóval, amely megállapodások rögzítették, hogy az egyedi biztosítási jogviszonyt létrehozó szerződés megkötése iránt milyen feltételekkel fordulhatnak maguk a munkavállalók a szolgáltatókhoz. Az eljárást kezdeményező Bizottság az ügyben azt kifogásolta, hogy a keretmegállapodások megkötését miért nem előzte meg közbeszerzési eljárás, és a vita tárgyát képezte még, hogy egy önkormányzat által több különböző szolgáltatóval kötött külön keretmegállapodások értéke a becsült érték kiszámítása szempontjából kezelhető-e önállóan. Az alperes Németország szerint a szerződés becsült értékét a nyugdíjszolgáltató által a nyújtott szolgáltatások díjazásaként felszámított kezelési költség alapján kell meghatározni, nem pedig a munkabér-konverzió keretében megfizetett biztosítási díjak teljes összegének figyelembevételével, mivel ez utóbbi összeget lehetetlen pontosan meghatározni nyugdíjszolgáltatási szerződés megkötésekor. A Bíróság álláspontja szerint azonban egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása során az ajánlatkérő által becsült nettó, teljes kifizetendő összeget kell alapul venni. Ennek során külön felhívja a figyelmet az ítélet a becsült érték kiszámítása kapcsán a „fizetendő biztosítási díjra”. A becsült érték tehát a biztosítási díj összegének felel meg, ami az önkormányzati közigazgatási szervek és vállalkozások munkavállalóinak munkabéréből levont hozzájárulások összege. A Bíróság a 92/50 irányelv 7. cikkének (5) bekezdésére és a 2004/18 irányelv 9. cikke (8) bekezdése b) pontjának ii) alpontjára hívta fel a figyelmet – tekintettel az ilyen szerződések hosszú, sok esetben határozatlan időtartamára –, mely szerint, ha olyan szerződésekről van szó, amelyekben nem tüntetik fel az ellenszolgáltatás teljes összegét, a becsült érték kiszámításának alapja határozatlan időtartamú szerződések esetében a havi érték negyvennyolcszorosa.
A Bíróság szerint az önkormányzati munkáltatóknak az alábbiak szerint kellett volna kiszámítaniuk a becsült értéket: ki kellett volna számolni az egy munkavállalóra eső átlagos havi összeget és ezt meg kellett volna szorozni 48-cal. Majd e szorzatot figyelembe véve azt kellett volna kiszámolni, hogy hány munkavállaló csatlakozására van szükség ahhoz, hogy a szerződés becsült értéke elérje az uniós közbeszerzési irányelvek alkalmazása tekintetében irányadó értékhatárt. Végül ezzel össze lehetett volna hasonlítani, hogy az átlag éves munkavállalói létszám hogyan viszonyul ehhez a kritikus értékhez. A számítások alapján az derült ki, hogy az így kiszámított összeg elérte az uniós határértéket.

2020.01.14.