A vegyes beszerzések a közbeszerzési törvény alapján

Míg a korábbi jogszabály a vegyes beszerzések esetében csak addig ment el a szabályozásban, hogy rendelkezett a beszerzés tárgyának nevesítése kapcsán a meghatározó értékű beszerzési tárgyról, az irányelvi háttér előírásainak megfelelően a Kbt. jelenlegi szövege a vegyes beszerzésekre vonatkozó előírásokat a korábbi szabályozáshoz képest teljesen új alapokra helyezte. Általában elmondható, hogy a vegyes beszerzésekkel kapcsolatos rendelkezések jelentősen bonyolódtak, hiszen amellett, hogy mindhárom irányelv meghatározza a vegyes beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályait, számos esetben utalnak vissza egymás rendelkezéseinek alkalmazására. A Kbt. mindhárom érintett irányelv vegyes beszerzésekre vonatkozó előírásait tartalmazza, ennek megfelelően főszabályként előírja, hogy vegyes szerződések esetében a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell meghatározni. Amennyiben a közbeszerzés tárgyát képező beszerzés a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatást, valamint ezektől eltérő további szolgáltatást is magában foglal a beszerzés fő tárgyát a legmagasabb értékű beszerzési tárgy jelenti.

A Kbt. az általánosan alkalmazandó szabályoktól eltérő speciális előírásokat mind az építési és szolgáltatási koncesszió, mind pedig a közszolgáltatói vegyes szerződések esetében külön részletezi a 22-24. §-okban. A Kbt. a 23. §-ban külön szabályozza azt az esetet is, amikor – a 22. §-ban foglalt eseteken kívül – egy beszerzés különböző elemeire eltérő jogi szabályozás vonatkozik akár úgy, hogy a törvény alapján eltérő szabályok alkalmazandóak, akár úgy, hogy a beszerzés részben nem tartozik a törvény hatálya alá.

VEGYES BESZERZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK – ELTÉRŐ JOGI SZABÁLYOZÁS HATÁLYA ESETÉN

OBJEKTÍVE NEM SZÉTVÁLASZTHATÓ ELEMEK ESETÉBEN:	SZÉTVÁLASZTHATÓ ELEMEK ESETÉBEN:
Ajánlatkérő döntése szerint egy szerződést köt a beszerzés fő tárgya szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.	Ajánlatkérő külön-külön köt szerződést az adott beszerzési tárgyra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
	Ajánlatkérő egy szerződést köt a Kbt. szabályai szerint.
	Amennyiben koncessziós elemek is vannak, és az ajánlatkérő egy szerződést köt akkor is a Kbt. szabályait kell alkalmazni, ha a Kbt. hatálya alá eső rész önmagában eléri a Kbt. szerinti értékhatárokat.
	Amennyiben a szerződés koncessziós elemeket, és a kivételi körbe tartozó elemeket is tartalmaz, a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

A törvény értelmében a közszolgáltató ajánlatkérők az előző ezek a rendelkezések akkor alkalmazandóak, ha a beszerzés eltérő jogi szabályozás alá tartozó elemei egyaránt az ajánlatkérő közszolgáltató tevékenysége folytatásának célját szolgálják.

A Kbt. 24. §-ában meghatározott szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a beszerzés részben a Kbt. hatálya alá tartozó, részben pedig védelmi, biztonsági okok vagy Magyarország biztonságához fűződő alapvető érdekeivel kapcsolatos információk miatt a törvény hatálya alól kivételt képező elemekből áll. Az alkalmazandó szabályokat ebben az esetben is az határozza meg, hogy a beszerzés különböző elemeit objektíve szét lehet-e választani. Amennyiben a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, az ajánlatkérő döntheti el, hogy a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket vagy az egész beszerzésre egyetlen szerződést köt.

2019.12.15.